Ceglédi Szent Kereszt templom
Az Árpád-korban már létező Cegléden 1350-ben már állt egy kis kápolna, Szt. Anna tiszteletére. 1368-ban a Klarissza apácák birtokába került a város. Néhány évtized múlva felépült egy nagyobb, gótikus templom, mely az 1417-es feljegyzésekben már szerepel. 1514-ben Dózsa György itt tartotta toborzóbeszédét, minek hatására sokan vettek részt a parasztfelkelésben. A felkelés nagy támogatója volt Mészáros Lőrinc plébános, akiről az óta iskolát is neveztek el. Az új, klasszicista templom alapjait csak 70 évvel később tették le az eredeti, középkori épület helyén. A középkori templom bontását 1821-ben kezdték meg. A templom a város reprezentatív főterének számító Szabadság tértől nem messze, a Kossuth téren áll. 1822-ben tették le az alapkövet, s 1825-ben került felszentelésre. Tervezője Homályossy Ferenc.
A II. világháborúban Cegléd meglehetősen veszélyes helynek számított, ezért a református és az evangélikus lelkész is Érdre menekült. Csak a katolikus plébános döntött hívei szolgálata mellett. A háborúban a ceglédiek közül ez a templom szenvedett a legtöbbet. Mivel a toronyban korábban tűzőrség volt, tűzfigyelő erkélyét a német katonák kiválóan tudták használni. A háború után meglehetősen szomorú látvány volt az épület. Erős felújításra szorult. Ebben az időben született a gúnyos mondás, avval kapcsolatban, hogy mi van a ceglédi templomokra felírva. A reformátusra: "Jertek, imádjuk az Urat", az evangélikusra: "Erős vár a mi Istenünk", az izraelitára: "Áhítattal lépünk szent hajlékodba", míg a katolikusra: "Vigyázat, hull a vakolat". 1945-től 1948-ig újult meg a templom kívül-belül. A toronysisakot 1968-ban állították helyre. A templom legutóbbi tatarozása a 90-es évek elején történt.
A főhomlokzatba illeszkedő torony 48 méter magas. A klasszicista szemöldökdísszel ellátott, téglalap alakú bejárat fölött félkör alakú ablak van, fölötte, pedig timpanon. A harmadik és a negyedik emelet között tűzfigyelő erkély fut körbe. Régen erről a tűzfigyelő erkélyéről figyelte a tűzőr, hogy van-e tűz a városban. A boltíves, rácsos, harangház ablak fölött arabszámlapú toronyóra van, mely belülről kivilágítható, így este sötétben is látni, hány óra. A toronysisak a II. világháborúban egy ágyúbelövés következtében jelentősen megsérült. 1968-ban készült el a mostani, az eredetihez hasonló, barokk sisak.
A két oldalhomlokzaton félkör alakú ablakok vannak. Az oldalhomlokzatokon is van egy-egy, a főbejáratihoz hasonló, szögletes ajtó, ám ezek fölött nincs szemöldökdísz. A külső megjelenésében meglehetősen egyszerű templom félköríves apszisban záródik, a tetőzet, pedig vörös palatetővel van lefedve. A század elején zsindelyezve volt a tető. Később ezt palatetőre cserélték. A II. világháborúban a tetőzet egy része megsérült. Mivel ebben az időben nem tudtak újat keríteni, a plébánia paláit vitték fel a templomra. A plébánián ezt vörös cseréppel pótolták.
A meglehetősen egyszerű, hétköznapi külsővel rendelkező templomnak varázslatosan szép, díszes belseje van. Négy mellékoltáros, négy boltszakaszos, tág belsőtér. Közel 1500 személy befogadására alkalmas. A templombelső 50 méter hosszú és 15 méter széles.
Négy mellékoltára van, Schöffel József alkotásai. A Szent Anna és Mária mennybevitele oltár 1830-ban készült, Szent István király oltára 1892-ben. A Lourdes-i oltár (Mária a franciaországi Lourdesben történetét jelenése emlékére állított oltárkép) régebben a torony alatti kápolnában nyert elhelyezést. Ezt Dr. Taraba József plébános vitette át jelenlegi helyére. Eredeti helyén, a torony alatt, pedig egy zárt gyóntatófülkét létesítettek a nagyothallók és szégyenlősök számára. Az 1830-ban készült oltárt Lourdes-i oltárt 1904-ben átalakították, tulajdonképpen ekkor vált igazán értékessé, rajta Mária szobra áll. A sekrestye bejáratával szemben található Fájdalmas Szűz Anya képe, Borsos Miklós alkotása. A XX. század derekáig mindig volt előtte friss virág és égő gyertya. A szentélyben áll a védett főoltárkép, melyet 1827-től 1830-ig építettek. Alkotója Dunaiszky Lőrinc. Jézus szenvedését ábrázolja. A szentélyben áll a Töviskoszorús Jézus szobor, illetve Szűz Mária szobra. A kis angyalszobrocskák szintén Dunaiszky Lőrinctől származnak. Ezen kívül a templomban még 7 db szobor, illetve szoborcsoport van. Ilyen a Szent Család és Simeon szobor, a Prágai kis Jézus szobor, Feltámadott Krisztus szobra, a Szeplőtelen Boldogasszony szobor, Szt. József szobra, mellette Lisieux-i Kis Szent Terézzel. A szegények perselyénél magasodik Szt. Antal szobra, 1899-ben nyerte el mostani, oltárszerű formáját . A templomban lévő legszebb szobrászati alkotás a Segítő Szűz Mária szobor , vagy más néven a Hordozó Mária, mivel körmeneteken szokás hordozni. A főoltártól balra áll a szószék. A sekrestye ajtaja előtt, a szentélyben nyert elhelyezést a keresztelőkút, mely műkőből készült. Az addig kúp alakú bádogfedőt 1946-ban cserélték ki egyszerűbb, de ízléses rézfedőre. A templomban 4 ereklyét őriznek. Természetesen itt is, mint ahogy minden Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt templomban, megtalálható a Szt. Kereszt egy szálkája. A falfelület ornamentikáját Dénes Jenő tervezte. A teljes belső először 1840-ben Donát Antal tervei szerint, majd 1955-ben Chiovini Ferenc által lett kifestve. Donát Antal freskókkal, Chiovini Ferenc szekkókkal látta el a templomot.
A bejárat fölötti széles, tág orgonakarzatra először 1838-ban került egy egyszerű, egymanuálos, 14 regiszteres orgona. Az I. világháborúban cinsípjait (összesen 58 db-ot) elrekviráltak. A II. világháború idején, 1941-ben épült fel a jelenlegi, impozáns méretekkel bíró hangszer mely 3 manuálos, 34 regiszteres, Rieger Ottó által készített versenyorgona. Készítése idején az Alföld egyik legnagyobb orgonája volt. Párja Pesttől Szegedig nem akadt. 1993 és 1994 között történt felújítása óta gyakran tartanak rajta hangversenyeket is.
A TEMPLOM HARANGJAI: A plébániatemplomnak három harangja van, melyek az egyke toronyban, vasállványon függenek. Az állványokat 1894-ben Walser Ferenc készítette. A minden délben hallható Jézus Szíve-harang 1480 kilós, 142 cm átmérőjű , 1921-ben öntötte Walser Ferenc, mély hangja van. A kisharang 204 kilós, 76 cm átmérőjű 1948-ban készült Szlezák László műhelyében, magas hanggal. Védőszentje Szűz Mária és Szent Donát. A lélekharang 51 kilós, 46 cm átmérőjű, 1949-ben készült szintén Szlezák Lászlónál, csilingelő hangon. Az I. világháború előtt 5 harangja volt. A legnagyobb 1705 kilós, 150 cm átmérőjű , 1856-ban készült Schaudt András műhelyében. A 807 kilós harang 1767-ben készült, a 407 kilós harang 1856-ban készült szintén Schaudt Andrásnál, 90 cm-es átmérővel. A 176 kg-os, 70 cm átmérőjű Szt. Flórián-harang 1815-ben készült Eberhard Henrik által. Az imént említett négy harangot elrekvirálták, csak az 57 kilós lélekharangot hagyták meg. Az 1920-as évek elején megkezdődött a harangmozgalom, miszerint az összes elhurcolt harangot vissza szándékozták állítani. 1921-re két harangöntési költsége gyűlt össze az eredeti terv szerint 1520 és 420 kilósak lettek volna. Az 1921 nyarán megérkező harangok súlya 1480 (a mai nagyharang) és 400 kg volt. A II. világháború idején a 400 kilósat vitték el, a lélekharangot, pedig találat érte, és darabokra tört. E két harangot a háború elmúlása után rögvest pótolták, ekkor születtek meg jelenlegi nagyságukban. A jelenlegi három harang egyszerre csak egy héten egy alkalommal, a vasárnapi 11 órai nagymisére szól együtt.
A templom előtt a Szentháromság-szobor áll, a bejárattól jobbra kőkereszt, mellette, pedig plébánia (a 18. században épült). Mögötte, a Kossuth tér szépen rendben tartott parkjában áll a Dózsa-féle parasztfelkelés emlékére állított emlékmű. A templommal szemben található még az ország harmadik legnagyobb katolikus általános iskolája, a Mészáros Lőrinc Általános Iskola. A templomtól jobbra, a plébánia mögött érjük el az Eötvös teret, ahol a városalapítók szobra áll.
A templom plébánosa Bokros Levente segítői: Menyhárt János káplán, Szeleczki Imre, püspöki tanácsos.
A Szent Kereszt-templom plébániáját Ó-plébániának nevezi a lakosság, mivel a város külső felén 1947 óta működik a Magyarok Nagyasszonya-kápolna plébániája, az úgynevezett Újplébánia.
A ceglédi Ó-plébániához kb. 16000 hívő, tartozik. Az Ó-plébánia kezelése alatt van az úgynevezett Csengettyűs temető.
A plébániáról látják el az újvárosi Szent Margit-kápolnát, mely az itt működő katolikus általános iskolában létesült az 1920-as években. Az iskola államosítása után is, az egyház szolgalmi joggal bír a kápolna felett. Egyetlen oltára Árpád-házi Szent Margitot ábrázolja, Prohászka József készítette. Ezen kívül több, Margit-szigetről származó emlékkövet is őriznek a kápolnában.
Ezen kívül innen látják el a Csemőben élő, kb. 2000 katolikus lakost. Csemőben 1992-ben Urunk Színeváltozása tiszteletére épült templom. Az épület szimpla tornya a bejárattól balra áll. Toronysisakja hagymasisakszerű kiképzést kapott. Bejárata előtt árkádsor van. Szintén az Ó-plébániáról látják el a Csemő-zöldhalmi Kisboldogasszony-kápolnát. A külsejében egy átlagos falusi házra hasonlító kápolna 1958-ban épült. Mellette áll a harangláb, Zöldhalom egyetlen harangjával.
Református Nagytemplom
Cegléd középpontjában, a Szabadság tér közepén áll, a görög kereszt alaprajzú, kupolával fedett templomépület. Északi, főhomlokzatán a kistornyok között előreugró, négy ión oszlop tartotta timpanonnal lezárt előcsarnok van. A timpanon alatti frízben bibliai feliratot olvashatunk:, Jöjjetek énhozzám mindnyájan ". A ión oszlopok mögött, az oszlopközöknek megfelelően, három egyforma nagyságú és kiképzésű, téglalap alakú ajtó vezet a belső térbe, felettük egy-egy kisebb, négyszögletes alakú ablakkal. Az előcsarnok két oldalán, a tornyok alsó főpárkány alatti szakaszán, egy-egy kagylós lezárású fülke, felettük szintén egy-egy négyszögletes ablak van.
Az épület keleti és nyugati keresztszárának egyforma kiképzésű homlokzata három részre tagozódik. Az oldalsó, keskeny részek sávozással díszítettek, a középrizalitot pedig két falpillértől tartott timpanon foglalja egységes keretbe. Ebben helyezkedik el az előrébb ugró szintén timpanonos kapubejárat, kétoldalt egy-egy ablakkal. A kapubejárat felett a rizalit felső részét hatalmas félkörablak tölti ki.
A déli homlokzaton a középütt kiemelkedő keresztszárhoz félkörös apszis csatlakozik, közepén téglalap alakú kapuval, mellette két ablakkal. Az osztópárkány felett három, falpillérek keretezte vakablak látható.
A templom igazi értéke klasszikus, kiegyensúlyozott belső térkialakítása. A kupolatérhez csatlakozó keresztszárak tagolják, egyben áttekinthetővé teszik az együttest. A déli oldal kivételével a három keresztszárban négy, dór oszlop tartotta karzatot alakítottak ki. Hatásos a méretellentét a kupolát hordó dór sarokpillérek és a karzatokat tartó, karcsú dór oszlopok között. Az egyszerű kialakítású belsőt a csegelyek közötti, illetve a karzatok mögött a keresztszárak nagy, félkör alakú ablakai világítják meg.
A templom berendezéséből említésre méltó az északi karzaton elhelyezett, 1860-ban Országh Sándor által épített orgona, melyet Barakovics János bővített és újított fel 1929-ben, az 1936-os tűzvészkor megsérült. 2002-ben új elektromos orgona került a templomba, Albert Péter elektromérnök találmánya. Az orgona 4 manuál-pedálos és 63 regiszteres.
A templom három harangját Szlezák László öntötte Budapesten 1924-ben. A keleti toronyban függő nagyharang 3128 kg, a nyugati torony harangjai 720 és 55 kg súlyúak, a negyedik harang 1161 kg, ez a harang 1911-ből való.
A templom úrasztali edényei közül érdemes megemlíteni a legrégibb darabot, azt a henger alakú, egyszerű kialakítású ónkannát, melyet a oldalán olvasható felirat szerint Gesztelyi János, a gyülekezet kurátora készíttetett és ajándékozott a ceglédi eklézsiának 1722. december 15-én. A kanna feltehetőleg Roder Miklós pesti mester munkája.
A templom körüli füves téren három emlékmű nyert elhelyezést: 1989-ben, a templom déli oldalánál az 1956-os forradalom emlékére készült "Szabadság fája" szobor, alkotója Varga Gábor keramikusművész. A keleti homlokzattal szemben, az ún. Kossuth-erkély. 1848 márciusában a pozsonyi "Zöldfa" fogadó erkélyéről hirdette ki Kossuth Lajos a jobbágyfelszabadítást. Az erkély megmaradt köveit 1949-ben kapta meg a város, s 1996-ban állította fel jelenlegi helyén.
2002. január 24-én a 125. évfordulón került felállításra az un. "Turini emlékmű". A Kossuth-hoz Turinba zarándokló 100 ceglédi polgár emlékére, velük tartott 11 nagykőrösi, és 3 abonyi illető, 2 kísérővel. Az emlékoszlopon, amely a templom bejárati oszlopának kicsinyített mása, olvasható a 115 név. Alkotói Varga Gábor és Rontó Péter Pál.
Trianonra emlékező kopjafát állítottak a 84. évfordulón a ceglédi Református Nagytemplom kertjébe. A kopjafát Orisek Ferenc ceglédi tanár, fafaragóművész, a népművészet mestere készítette. Jelképrendszere a következő: A három csillag a három nagy elcsatolt területet jelenti, legfölül a Felvidéket, középütt a Délvidéket és legalul az Erdélyt ábrázoló csillag jelenik meg. A legfelső csillag alatt a magyarságot ábrázoló tulipán motívum van kifaragva, melynek közei csavart alakot mutatnak, jelezve a magyarság megújulását, előrehaladását, feltámadását, majd az alatta lévő galléron 84 rovátka van, kifejezve a 84 év elteltét. Azután a 4 folyó, Duna, Tisza, Dráva, Száva, hullámvonala következik és végül a stilizált országalma.
A nagytemplom 1952 óta műemlék. Külső és belső tatarozására 1968-70-ben került sor, jelenleg ismét felújítás alatt áll.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
