Kossuth Lajos
1802-ben született Monokon. Államférfi, a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. sz-i küzdelem legnagyobb alakja.
Tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és a sárospataki főiskolán végezte. 1823-ban ügyvédi vizsgát tett.
1832-36 között az Országgyűlési Tudósításokat, majd 1836-37 között a Törvényhatósági Tudósításokat szerkesztette. Lapját hamarosan betiltották, őt magát 1837-ben letartóztatták és 4 évi fogságra ítélték.
1841-ben megindította a Pesti Hírlapot. A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter lett.
1848 szeptember 6-án elrendelte az első magyar bankjegyek kibocsátását, a nemzet védelmi szükségleteinek fedezésére. Javaslatára szeptember 15-én az országgyűlés megválasztotta az Országos Honvédelmi Bizottmányt. Szeptember végén nagy sikerű toborzó körúton szólította fel az Alföld népét a haza és a jobbágy felszabadító forradalom védelmére.
Kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az 1849. évi országgyűlés a Függetlenségi Nyilatkozatban a Habsburg-ház trónfosztását, ugyanakkor Kossuth-ot ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké választották.
Később Kossuth kénytelen volt átadni a hatalmat Görgey-nek. Kossuth több ezer társával török földre menekült majd a kisázsiai Kiutahiába internálták. Itt készítette el a Kiutahiai alkotmánytervet 1851-ben.
1852-ben családjával Londonban telepedett le.
1859-ben Teleki Lászlóval és Klapka Györggyel megalapította a Magyar Nemzeti Igazgatóságot és megindította a Magyar Légió szervezését.
1865 után Turinban élt. Irataim az emigrációból címmel közrebocsátott 3 kötete az emigráció 1859-62 közötti tevékenységéről számolt be.
1889-ben a magyar kormány által életbe lépett intézkedés folytán elvesztette magyar állampolgárságát. 1894-ben halt meg Turinban. Budapesti temetésén hatalmas részvét nyilatkozott meg. |